Szeretni nehéz. Lehet, hogy ez most klisésen hangzik, és amerikai filmekben sokszor elhangzik mély sóhajtások után, de az ember csak akkor érti meg igazán, amikor éppen szeret. Mert ez olyan komplex dolog. Szeretsz valakit, ezért mellette vagy, harcolsz érte. De sokszor, amikor érte harcolsz, ellene is kell harcolnod, mert nem mindig látod azt jónak, amit gondol vagy tesz. Vagy nem tesz meg dolgokat, és ezért harcolsz. Amikor valakiért harcolsz, másokkal szembe kell menned, és ez nehéz, de mégis könnyű, mert tudod, hogy döntöttél valaki mellett, akit szeretsz, és ez a szeretet erőt ad. De amikor azzal harcolsz, akit szeretsz...na az igazán nehéz. Mert elbizonytalanodsz, hogy neked van-e igazad, lehet, hogy rá kéne hagynod, nem kéne belefolynod, csak hagyni, hogy a dolgai megtörténjenek. De a szeretet döntés, és amikor valaki mellett döntesz, szövetséget kötsz. Legyen az akár barátság, akár szerelem, akármi. "Felelős vagy a rózsáért, amit megszelidítettél". Akkor is, amikor az a rózsa beléd szúr, akkor is amikor nem neked nyílik. A tied. Felelős vagy érte. Van amikor azzal segítesz, ha megnyesed, van amikor azzal, ha öntözöd. Az emberek sok rózsát elveszítenek, mire megtanulják, hogy hogyan is kell egy ilyen virággal jól bánni. Úgy jól, hogy az mindig neki legyen jó. Lesznek a kezeden hegek, és néha nagyon meg is fogsz szomorodni. Néha szeretnél kertészkedni, de van, amikor a virágod ott kell hagynod, egyedül. Hogy mikor mit kell tenni? Fogalmam sincs. Vannak a kezemen hegek, amiket a rózsáim okoztak. Vannak régiek, amik sosem gyógyulnak be teljesen, és vannak frissek is, és nem mindegyik virág maradt életben. De én a rózsák mellett döntöttem.
Ha valamit elrontottam, van eső és napfény, ami gyógyít. Bármit meggyógyít.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése